A dán lány – csodálatos történet csodálatos jelmezekkel

Ez a poszt valójában két cikkre való történetet sűrít majd össze, így ne csodálkozzatok, ha nem lesz rövid a mondókám. Lili Elbéről már régóta terveztem, hogy írok, méghozzá az “Ikonok és dívák” címszó alatt. Most azonban A dán lány című film, és annak jelmezei kapcsán mesélek róla.
Szenzációhajhász módon írhatnám azt, hogy a mozi a világ első transszexuális nőjéről szól, de szerintem sokkal inkább két ember nem mindennapi kapcsolatáról, egymás iránti szerelméről, szeretetéről. Lássuk először, ki is volt Lili Elbe!
danish-girl1882-ben született Einar Magnus Andreas Wegener néven, bár születésének évét gyakran más és más időpontra teszik. Feleségével Gerda Gotlieb-bel a Dán képzőművészeti Akadémián ismerkedett meg, ahol mindketten festőnek tanultak. Míg Einar a tájképekre specializálódott, addig Gerda a porték és divatillusztrációk irányában tevékenykedett. 19 illetve 22 évesek voltak, amikor összeházasodtak. Gerda egyik alkalommal, amikor modellje nem jött el a megbeszélt időpontra, férjét kérte meg, hogy vegye fel a táncosnő ruháját.
gerda-wegener-lili-elbe
first_danish_girl_0 (Custom)Einar ekkor szembesült azzal, hogy többé nem tud férfiként élni. Egyre gyakrabban öltözött nőnek, és felesége segítségével, támogatásával megszületett alteregója: Lili. A nő életrekeltésével Gerda karrierje is óriási szárnyalásnak indult. A titokzatos modellről, Liliről készült portrék hatalmas sikert arattak. Ez a siker pont addig tartott, amíg az akkoriban igencsak kisvárosnak számító Koppenhága népe meg nem tudta az igazságot. A párnak nem volt más választása, mint a jóval nyitottabb, és lazább erkölcsű Párizsba költözni.

lili

Einar Liliként élt tovább, és találta meg önmagát. Igaz Párizsban is csak a legközelebbi barátok ismerték a valóságot, s a pár leszbikus párként élt együtt. Lilit rendszeresen, mint Einar húgát mutatták be. A festészetet ekkor már nem folytatta, úgy érezte az ő élete teljes azzal, hogy felkészül a teljes nővé alakulásra. Ehhez azonban számos műtétnek kellett, hogy alávesse magát. Az orvostudomány ekkor még igencsak gyerekcipőben járt, így elképzelhetjük, micsoda szenvedéseket kellett kiállnia. Négy alkalommal feküdt a kés alá, s ez a folymat több, mint két évet vett igénybe. Közben a házasságuk is végetért, hiszen sikerült elérni, hogy Lilit hivatalosan is nővé nyílvánítsák. Sokáig nem élvezhette álma beteljesülését, ugyanis negyedik műtétjébe belehalt. A film nem teljesen hű a valós történethez, azonban a házaspár különleges kapcsolatát remekül ábrázolja.

Ha valaki valamilyen jópofa századelején játszódó vicces traveszti show-ra számít, az ne nézze meg a filmet. Ez egy viszonylag lassú, érzelmeket, lelki fejlődést bemutató művészfilm, amely fantasztiusan szépen kidolgozott kulisszák között, csodálatosan aprólékos jelmezekkel kápráztat el minket.
danishgirl1
Amikor elkezdtem nézni a filmet, fogalmam sem volt róla, hogy ki volt a jelmeztervező, de abban biztos voltam, hogy egy igencsak gyakorlott profi munkáját látom. Az aprólékos minden  részletre kiterjedő figyelemmel összeállított szettek atyja nem más, mint Paco Delgado. Róla már egy korábbi Oscar jelölése kapcsán írtam, itt olvashatjátok a Nyomorultak jelmezeiről szóló posztot. S hogy most is a szobor várományosai között van, nem meglepetés.

paco

The Danish Girl -5

A kosztümök tervezéséhez a kiindulópontot Gerda festményei adták. Mivel ő többek közt a Vogue illusztrátora is volt, az öltözékek igen hangsúlyosan jelennek meg a képein. A rendezővel egyetértésben Delgado elképzelése az volt, hogy Lili karakterét a test kontúrját hangsúlyozó ruhákkal öltözteti fel. A húszas évekre azonban ez a formavilág nem volt jellemző, így egy kreált, kompromisszumos vonalat kellett megalkotniuk. Eddie Redmayne fűzőt kapott, ami roppant kényelmetlen viseletnek bizonyult, viszont a karakter megformálásában, nemcsak képileg, segített.

danishgirl3

A legkézenfekvőbb ötlet sokak számár a a korabeli ruhák felhasználása lett volna. Csakhogy abban az időben teljesen más alkatuk volt az embereknek, így a Gerdát alakító Alicia Vikander (tessék őt megnézni az Ex-machina című filmben is!) számára is újra kellett kreálni az öltözékeket. Így a felvásárolt korabeli ruhákat alapanyagként használták fől, hogy belőlük a kor divatjának megfelelő, viszont a színészek alakjára passzoló viseleteket készítsenek. Lili karakteréhez Lanvin kollekciói, míg Gerda felvilágosult korát megelőző egyéniségéhez Chanel munkáit tanulmányozták. Nagy hatással volt Louise Brooks stílusa is ez utóbbi figura megkreálásához.

danish-girl1

danishgirl2

A történek a viktoriánus korszak öltözékeivel indul, s érdekes, ahogy maga a korszak is egyre szabadabb stílust hoz divatba, úgy változnak a karakterek is. A koppenhágában játszódó jelenetek szinte monokróm jelmezekkel dolgoznak, a párizsiak szikráznak a gazdag színektől, mintáktól.  Megfigyelhetjük, hogy míg kezdetben Gerda viseli a legpompásabb díszes ruhákat, addig a film vége felé Lili virul ki, s ragyogja túl Gerdát. Lehet ezzel érzékeltették finoman Gerda életének a kevésbé fényes oldalát: 54 évesen teljesen elszegényedve halt meg. Utolsó éveiben fillérekért rajzolt karácsonyi képeslapokat. Képeit ekkor már nem vették, mert a szecesszió, és az art deco kiment a divatból.

A filmet január 28-tól láthatjátok a magyar mozikban.

Fotók: Universal

 

No Comments Yet

Comments are closed

ADATVÉDELEM
Posztok, fotók, illusztrációk, és egyéb írások kizárólag a Syco Media Ltd írásos beleegyezése után közölhetőek más oldalakon, vagy nyomtatásban. Ezalól kivételt képeznek azok a gyűjtőportálok, ahol nem közlik ez egész posztot, hanem csak annak első pár sorát, a folytatásért pedig a Pumpkin Paradise oldalára kattint az olvasó.
hotels-banner