Inspiráció: Vaszary magángyűjteményekben kiállítás

Fantasztikus kiállítást láthatnak azok, akik elballagnak a Falk Miksa utcában található Virág Judit Galériába. 140 képet gyűjtöttek össze Vaszary János életművéből.Az egyik legtöbbet hamisított festő- elég ha akár a vaterán körülnéztek, mennyi másolat kelleti magát- káprázatos, energiával teli festményeit nem szabad kihagyni.

IMG_2313 (1)A kívülről nem túl nagynak tűnő aukciósház és galéria jócskán tartogat meglepetéseket. Olyan komoly válogatást sikerült összegyűjteniük, amely bármelyik nagy múzeumnak a büszkeségére válna. S itt érdemes megjegyeznem, hogy ezeket a képeket ingyen, belépőjegy vásárlása nélkül lehet megtekinteni, ami a mai világban igencsak ritka és nagy dolog. Külön köszönet ezért a szervezőknek és a galériának!

Essék szó Vaszary Jánosról, és pályájáról:

vaszary_janos_egy_noi_portre_festese_kozben_9Tanulmányait a budapesti Mintarajziskolában kezdte – mestere itt Székely Bertalan volt –, majd 1887-ben a müncheni akadémián és a Hollósy-körben folytatta. 1890-ben a párizsi Julian Akadémiát látogatta, ezután három évet Rómában töltött, de 1893 és 1894 között ismét Párizsban dolgozott. Az 1890-es évek közepéig kifejezetten plein air (szabadban festő) táj- és életképeket festett. A Párizsban megismert új irányzatok – az art nouveau azaz magyarul szecesszió és a posztimpresszionizmus – csak 1896-tól jutottak döntő szerephez művészetében. Ekkor festményei mellett plakátokat, szőnyeg- és gobelinterveket is készített. 1905-ben Olaszországban és Spanyolországban járt tanulmányúton: színvilága  kivilágosodott, újabb alkotásait erős stilizálás jellemezte. Vaszary festészetében az expresszív kifejezésmód – amely rövid ideig később is jellemezte – akkor vált hangsúlyossá, amikor az első világháború alatt Szerbiában haditudósítóként dolgozott.

A KUT egyik vezető mestere és az UME alapító tagja volt, az 1920-as évektől képei témáját – kevés kivétellel – a nagyvárosi életből merítette. Színvilága újra erőteljessé vált: az 1920-as évek végéig sötét alapú vásznaira széles ecsetvonásokkal, festőkéssel hordta fel a festéket, majd az 1930-as években fehér alapozásra laza ecsetkezeléssel, lazúros festésmóddal készítette képeit.

IMG_2304 (1)A kiállítás a magángyűjteményekben található képekből áll össze. Ha belépünk a galériába, először a korai munkákat láthatjuk. Ezek részletesebbek, fényképszerűbben kidolgozottak, mint a későbbi munkák. A “Nő” itt is főszerepet játszik. Rögtön szembe találhatjuk magunkat egy elragadó alkotással a Lilaruhás nő macskákkal (máshol Nő macskával néven szerepel) című képpel. Érdekes, hogy ez a kép eredetileg is egy lakás előszobájába készült, s a 1905-ös velencei nemzetközi kiállítás magyar termében szintén  a bejárat mellett kapott helyet. Így a lila ruhás nő igazán gyakorlott lehet a műkedvelő közönség fogadásában. A macskák egyébként több képen is megjelennek, aminek a macskamániákus olvasóim azt hiszem nagyon fognak örülni.

IMG_2312

IMG_2310

vaszary jános

A festmények témakörönként vannak csoportosítva, nők, városi élet, tengerpart, kert és virágok. A hatás pedig lenyűgöző- ezt nem tudom eleget hangsúlyozni. A virágos csendéletek mellett két karosszéket is elhelyeztek, amelybe érdemes leülni, és élvezni a színorgiát. A képekkel szemben szinte érezzük azt a dinamikát, amivel Vaszary az ecsetet kezelte, azt a virtuózitást, ahogy “odavágta” a látványt. Sok festményén az alakok egy-egy laza ecsetvonással kerültek fel, leegyszerűsítve, s mégis olyan elementáris erővel, amitől a néző döbbenten áll a kép előtt, és szinte csak szívja magába a látványt és a színeket. Én egy rettenetesen borongós esős napon érkeztem a galériába, s így igazi energiabombaként hatottak rám a képek.VASZARY

IMG_2298

Az egyik képről, amely egy kertben olvasó nőt ábrázolt Léda öregkori képe jutott eszembe, amelyet nemrég fedeztek fel. A parton szunyókáló Brüll Adél mellett könyv hever. Mintha a festmény Léda színes fiatalkorát, a monokróm fotó pedig a kifakult, eldobott nő világát mutatná. Többször visszamentem ehhez a képhez.

IMG_2305 (1)

Leda_Ostsee_21

Igazi időutazás, ahogy láthatjuk a régi Budapestet, az éjszakai életet, vagy a plázson fürdőző hölgyeket. A sötétfalú teremben pedig szinte világítottak a képek. Érdekes érzés, amikor “élőben” nézhetünk szembe azokkal az alkotásokkal, amelyeket eddig csak reprodukcióként ismertünk. Mennyivel szebb, színesebb, és erőteljesebb hatásuk van!

vaszary1 vaszary22 vaszary2

A nők portréi a virágok színkavalkádjával kelnek versenyre. Arcuk legalább annyira festett, mint a vászon, amelyen megörökítették őket, s akár egy mai sminktrend facechart-jai is lehetnének képmásaik. Mennyi szín, mennyi vidámság, és mégis micsoda drámaiság! Legszívesebben mindegyikük után elkezdenék nyomozni, kik lehetettek, mit csináltak, hogyan éltek. S ha nyomozni nem is tudunk utánuk, megnézni érdemes a kiállítást, amely 2015 április 25.-ig tekinthető meg.

Bővebb információ a galéria weblapján és facebook oldalán található.

Hozzászólások

comments

No Comments Yet

Leave a Reply

Your email address will not be published.

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Poom Security Code *

ADATVÉDELEM
Posztok, fotók, illusztrációk, és egyéb írások kizárólag a Syco Media Ltd írásos beleegyezése után közölhetőek más oldalakon, vagy nyomtatásban. Ezalól kivételt képeznek azok a gyűjtőportálok, ahol nem közlik ez egész posztot, hanem csak annak első pár sorát, a folytatásért pedig a Pumpkin Paradise oldalára kattint az olvasó.
hotels-banner