Retusált képekkel is őrizte fiatalságát Sissi

Manapság egyre többen kampányolnak a valódi szépségért. Lájkgyűjtő oldalak tucatjai posztolnak ilyen volt, ilyen lett jellegű, photoshoppolt képeket. De vajon gondolkoztatok-e azon, hogy a képek manipulálása nem ma kezdődött?
Néhány napja sikerült elcsípnem az m1-en a Múlt-kor című adást, amelyben a fotók manipulációjával foglalkoztak. Történészek, fotográfusok meséltek érdekesebbnél érdekesebb történeteket főleg politikával kapcsolatban, valamint Erzsébet királynéról. Ahogy aztán elgondolkodtam a bemutatott képeken, teljesen magától értetődőnek tűnt, hogy már akkor manipulálták Sissi képeit. Viszont, ha mindezt ma tenné, óriási botrány keveredne körülötte.

Erzsebet_kiralyne_photo_Rabending
Sissi mai szóval élve remek PR-ral rendelkezett, a szépségét illetően. Korának híres, és irigyelt alakja volt, megjelenését, szépségpraktikáit minden hölgy figyelemmel kísérte. Érdekes, hogy nem csak őt figyelték, hanem ő is szemmel tartotta Európa szépségeit. Szokatlan módon képeket is gyűjtött szép nőkről, amiket aztán albumba rendezett. A sosem öregedő, örökké fiatal királyné mítoszát táplálni kellett, ezért nem ártott szemmel tartani a konkurenciát. Okos asszony lévén saját legendáját, és misztikumát az utolsó pillanatig megőrizte. Fotózni ritkán engedte magát, főleg fiatalságának elmúltával, negyvenes éveihez közeledve. A korabeli “lesifotósoknak” sem könnyítette meg a dolgát: remek rejtekként használta napernyőjét, vagy legyezőjét. Egy királyné azonban nem élhet friss portrék nélkül, ezek is a kötelezettségei közé tartoznak, így hát cselhez folyamodtak, mind az udvar által megbízott festők, mind pedig a fotográfusok, és az újságok rajzolói.

[nggallery id=28]

Leggyakrabban a hiteles portrékból készítettek változatokat. Ezek többfélék lehettek, s ha olvassátok ezt a posztot, gondoljatok a mai címlapokra, vagy sztárfotókra. Szinte semmi sem változott, legfeljebb az eszköztár!
Legegyszerűbb volt Sissi fejét egy más nőalak testére illeszteni, és máris készen volt az újabb kép. Ezzel a módszerrel készítettek akár ismeretlen hölgyektől “kölcsönzött” képeket, vagy akár modelleket öltöztettek olyan ruhákba, amelyekhez hasonlót a királyné viselt. Az eredeti portrét akár tükörfordítottan is használták, így újabb verziót tudtak létrehozni. De az is előfordult, hogy társaságot kreáltak a portré mellé, akár egy egész udvartartást, családot.
sissi

the-emperor-and-empress-of-austria-at-schonbrunn

sissi eredeti

sissitukor

Magyarországi látogatásakor mindenki várta, hogy képes beszámoló is legyen a magyaros ruhába öltözött Királynéról. Fotózásról szó sem lehetett, ezért a hetekkel korábban, az akkor már létező “divatlapokban” leközölt magyaros ruhatár metszeteinek felhasználásával a szemfüles fotósok egyszerűen ráfestették a korábbi portréra a viseletet. Más fotósok csinos magyar hölgyeket állítottak a kamerájuk elé, aztán a kész képre már csak rá kellett illeszteni Sissi fejét. Később a festőművészek is ezek a “hiteles” képek nyomán dolgoztak, mert persze mondanom sem kell, modellt ülni még annyira sem volt hajlandó Erzsébet. Koronázási portréi is így lelhetők fel számtalan változatban.

sissi1

Empress_Elisabeth_Austria_Sisi

sissi00

sissi6

‘Időskori” képei valójában a fiatalabb portrék festők, vagy fotográfusok által némileg öregített- a kor szokásainak megfelelően sötét ruhába öltöztetett idealizált változatai.

Végül megoszatnám Borovi Dániel írását (remélem nem haragszik érte) , Erzsébet halála után készült portrékról:

“Erzsébet halála után Ferenc József öt portrét rendel meg magyar művészektől, ajándékul a királyné mellett korábban udvari szolgálatot teljesítő hölgyeknek.

 Benczúr Gyula Ferenczy Idának, a királynét több mint harminc éven át szolgáló bizalmasnak és Sztáray Irmának, a királynét utolsó éveiben, így halálakor is kísérő udvarhölgynek festi meg Erzsébet arcképét. Az előbbi képet ma a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi, az utóbbi lappang, valószínűleg Benczúr által festett másolata a regensburgi Thurn und Taxis Gyűjteményben található.
 Benczúr

Ferenc József kedveli Benczúr művészetét; az 1890-es Téli Tárlaton a festő Mályvák közöttcímű képét vásárolja meg felesége számára. A későbbiekben a művésznél tett látogatásai alkalmával is mindig elismeréssel nyilatkozik a készülő alkotásokról – ezt nem csak a sajtóhírek, de magánlevelei is tanúsítják. Több alkalommal személyesen ül modellt Benczúrnak egy-egy készülő hivatalos portréjához, sőt, több megbízást is ad a festőnek.

A további három Erzsébet-portrét Horovitz Lipót illetve Koppay József festi. Horovitz özv. Andrássy Aladárnénak, a királyné magyarországi főudvarmesternőjének és Harrach Mária Terézia grófnénak, a királyné főudvarmesternőjének festi meg a királyné arcképét. A képek egyike ma a bécsi Piaristenkeller gyűjteményében található. Koppay Festetics Mária grófnőnek, a királyné udvarhölgyének fest Erzsébet-arcképet (jelenleg a Nemzeti Múzeum tulajdona).

 A képek mindegyike az „idős” Erzsébetet ábrázolja: a ruhák szabása, fekete színe, a hajviselet a királyné által a 90-es években hordottakhoz igazodik – a művészek képeik megfestéséhez Erzsébet egy-egy ruháját is megkapják. Az arcok korábbi fotók mérsékelten idősebbé alakított verziói – hasonlóan a császárnéról a 90-es években Bécsben kiadott retusált fényképekhez.
 A Ferenczy Idának festett arckép a királynét nappali ruhában ábrázolja. Kezében legyezőt tart, nyugodt, zárt sziluettű alakja mögött a képsíkkal párhuzamosan aranybrokáttal bevont fal húzódik. A festmény így bizonyos szakrális képzettársításoktól sem mentes.
 Azt, hogy ez a kép is inkább felel meg a világ legszebb asszonya mítoszának, mint Erzsébet valódi időskori arcának, a király véleménye is jelzi, aki barátnőjének, Katharina Schratt-nak így ír a készülő festményről: „Gyönyörű a kép, az alak remek, a fiatalabb korban elképzelt arc hasonlít rá és nagyon kellemes a kifejezése”.
 Paradoxnak tűnik, hogy ezeket, a tulajdonképpen fiktív Erzsébet-képet közvetítő portrékat olyan személyek kapták, akik pontosan ismerték a királynét öregségében. Megállapíthatatlan, hogy a portrékon ábrázoltakban mennyi szerepe van a valódi arc nem-ismeretének és mennyi a szándékolt idealizálásnak. Mindenesetre ezen ábrázolások – főleg a Magyarországon különösen népszerűvé vált háromnegyed alakos Benczúr-kép – is nagyban hozzájárultak a sosem öregedő királyné mítoszának továbbéléséhez.
 A festmény előbb Ferenczy Ida bécsi  szalonjának falát díszítette – ezt egy nemrég előkerült fotó is tanúsítja – majd a Ferenczy Ida tevékeny közreműködésével megszervezett budapesti Erzsébet Királyné Emlékmúzeum gyűjteményét gazdagította. A II. világháborúban megsérült múzeum megmaradt tárgyait a Nemzeti Múzeum munkatársai mentették meg 1946-ban. Így a Benczúr-portré ma a Nemzeti Múzeum Képcsarnokának egyik kiemelkedő darabja.
 Benczúr a későbbiekben több alkalommal is megfesti az idős királynét: ott látjuk a Millenniumi hódolat 1909-ben befejezett csoportképén (elpusztult), és azon a különleges, egész alakos profilportrén, melyet a festő ugyancsak 1909-ben készített a Nemzeti Casino számára (elpusztult).” Az idézett szöveg eredetijét itt találhatjátok, valamint további érdekességekért kattintsatok ide (függőséget okozó link, rengeteg izgalmas kutatómunkával, gyűjtéssel)
No Comments Yet

Leave a Reply

Your email address will not be published.

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Poom Security Code *

ADATVÉDELEM
Posztok, fotók, illusztrációk, és egyéb írások kizárólag a Syco Media Ltd írásos beleegyezése után közölhetőek más oldalakon, vagy nyomtatásban. Ezalól kivételt képeznek azok a gyűjtőportálok, ahol nem közlik ez egész posztot, hanem csak annak első pár sorát, a folytatásért pedig a Pumpkin Paradise oldalára kattint az olvasó.
hotels-banner